Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát csak a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat gróf Széchenyi István 1831-es Világ című művéből származik. A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet. (Forrás)
Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék. (Forrás)
A Párizsi udvar egy historizáló stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén. Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárlóudvara. (Forrás)
A Gellért-hegy tetején, a Citadella délkeleti bástyájánál álló Szabadság-szobrot 1947. április 4-én avatták fel. Az eredeti neve szerint Felszabadulási emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975) egyik legismertebb munkája. A szoborral a II. világháborúban Budapest ostromakor elesett szovjet katonáknak akartak emléket állítani.
A Szabadság-szobor lebontása kétszer is felvetődött: 1956 októberében, majd a rendszeráltást követően. A rendszerváltást követő években a szoborkompozíció tartalmi vonatkozásai megváltoztak, a poltitikai tartalommal terhelt részeket eltávolították róla. Ennek értelmében a műről még abban az évben leszedték az ötágú csillagot, a szovjet katona alakját elszállították. (Forrás)
A domborműveket 1993 végére ugyancsak eltávolították a katonák nevét, valamint az addigi feliratot levésték, helyére a következő szöveg került: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”
Ma a Szabadság-szobor a budapesti látkép része, a főváros egyik jelképe, és a Gellért-heggyel együtt a Világörökség része. (Forrás)
